Egyértelműen a legkeményebb Grand Touromon vagyok túl!
Látjátok már lassan egy hete vége a versenynek, de még mindig nem szedtem össze a gondolataimat… 
Elképesztően jól indult a verseny számunkra. Wout szinte minden nap kiemelkedett a mezőnyből, őt segíteni síkon vagy éppen a dombokon hatalmas élmény volt! Természetesen a Vuelta sosem a sprintről volt híres, de nem gondoltam, hogy tudok a célvonalhoz ennyire közel segíteni sík szakaszon.
Sok sík szakasz viszont nem volt…
Ha minden igaz ez volt minden idők legtöbb szintemelkedése 60 ezer méterrel, egy körversenyen belül. Emellett minden idők legmelegebb körversenyén vagyunk túl. Az első 10 szakasz 40 fok fölötti átlagban.
A következőt viszont biztosan jól tudom: A három hét átlagwattja messze a legmagasabb volt számomra. A meleg, a hegyek és a folyamatos nagy tempó elképesztően nehézzé tette a versenyt.
Többször is kaptam lehetőséget, hogy a saját eredményeimért menjek, amiért nagyon hálás vagyok a csapatnak! Egy ilyen versenyen nyerni elképesztően nehéz, nekem pedig továbbra is próbálkozni kell.
Egy nagyon erős szintlépést érzek az egész mezőnyön. Minden csapat egyre profibb és azok a teljesítmények, amik pár éve még a győzelemhez is elegek voltak, ma már a mezőnybe maradáshoz kellenek.
Ezért külön hálás vagyok, hogy egy szezonon belül már két háromhetest is teljesítettem. Nagyon nehéz elvonatkoztatnom az eredménytől, mert szerettem volna ennél előkelőbb helyeket elhozni, de a saját rekordjaimat megdöntöttem, a csapat pedig elégedett volt velem. Idén másodszor voltam az első 25-ben nagy körversenyen, úgy hogy gyakorlatilag egyszer sem az volt a cél.
Extra motivációval várom az év utolsó versenyeit, a Világbajnokságot, majd az olaszországi klasszikusokat, a Lombardiával bezárólag. 
Nagyon köszönöm most is a rengeteg szurkolást! 
Remélem az időjárás ellenére sokan eljöttök szombaton a KÉSZ Group Balatonfondo-ra, vasárnap pedig a Grinta Bike & Cafe Grand Opening partijára! 
Írj nekünk